Hosszú csúszás, és tetemes költségkeret túllépés után átadják a négyes metrót holnap. Alig több, mint egy héttel a választások előtt nem csoda, hogyha a kormányfő is ott akar lenni a szalagátvágásnál. Az sem csoda, hogy az újságíró ilyenkor ott akar lenni az eseményen. Ez a dolga. Beszámolni, elmondani, felidézni, megszólaltatni.... Nos, a városházán ezt másként gondolják. Arra számítottam, hogy nagy esemény lesz az átadás, csinnadratta, rengeteg újságíróval, fotóssal, operatőrrel. Nem így lesz. Legalábbis ami az újságírótömeget illeti.
A külföldi tudósítók szervezeténél (HIPA) panaszkodott az egyik kolléga, hogy hiába szerette volna akkreditáltatni magát az eseményre, a városháza sajtója ezt elutasította. Nosza, hívtam őket én is. Egy kedves hölgytől tudtam meg, hogy az akkreditáció tegnap, azaz szerdán lezárult. Kissé meghökkentem, mert erről nem hallottam.Így rá is kérdeztem: hol hirdették meg az akkreditációt, honnan lehetett erről tudni? Nem hirdették meg, hanem bizonyos sajtóorgánumokat meghívtak az eseményre - jött a meglepő válasz. A városházán kiválogatták, ki mehet és ki nem. Azt nem tudom, hogy ez mi alapján történt, milyen szempontoknak kellett megfelelni. Azt is elmondták asajtóosztályon, hogy kicsi a hely, és a biztonsági okok miatt (bármi legyen is az) vehet részt csak korlátozott számú újságíró. Állítólag külföldi kollégákat is meghívtak, "de csak nagyon keveset."
Megnyugtatásul közölte még velem a nő, hogy dél körül fenn lesz a honlapon a szabadon felhasználható képanyag és szöveg. Nem tudom, hogy ez mennyire vigasztalja majd a le- és kimaradt kollégákat. Persze nagy izgalmakra nem lehet számítani. De ez is egy alkalom, egy, a kampányban elhangzó kormányfői beszéd.
Akárhogy is nézzük: a metró egy fontos beruházás. Rengetegbe került, sok volt körülötte a vita. És akkor az egészet úgy átadni, hogy a sajtó ne nagyon férjen oda...hát, igen csak furcsa. A Kelenföldi végállomáson biztos lehetett volna olyan helyet, megoldást találni, ahol sokkal többen elférnek. Kivetítő? Hangosítás? Legalább az illúzió, hogy az ember a helyszínen van, meglenne. Mert gondolom kérdezni ezúttal sem lehet majd. Már aki egyáltalán bebocsátást nyerhetett.
A külföldi tudósítók szervezeténél (HIPA) panaszkodott az egyik kolléga, hogy hiába szerette volna akkreditáltatni magát az eseményre, a városháza sajtója ezt elutasította. Nosza, hívtam őket én is. Egy kedves hölgytől tudtam meg, hogy az akkreditáció tegnap, azaz szerdán lezárult. Kissé meghökkentem, mert erről nem hallottam.Így rá is kérdeztem: hol hirdették meg az akkreditációt, honnan lehetett erről tudni? Nem hirdették meg, hanem bizonyos sajtóorgánumokat meghívtak az eseményre - jött a meglepő válasz. A városházán kiválogatták, ki mehet és ki nem. Azt nem tudom, hogy ez mi alapján történt, milyen szempontoknak kellett megfelelni. Azt is elmondták asajtóosztályon, hogy kicsi a hely, és a biztonsági okok miatt (bármi legyen is az) vehet részt csak korlátozott számú újságíró. Állítólag külföldi kollégákat is meghívtak, "de csak nagyon keveset."
Megnyugtatásul közölte még velem a nő, hogy dél körül fenn lesz a honlapon a szabadon felhasználható képanyag és szöveg. Nem tudom, hogy ez mennyire vigasztalja majd a le- és kimaradt kollégákat. Persze nagy izgalmakra nem lehet számítani. De ez is egy alkalom, egy, a kampányban elhangzó kormányfői beszéd.
Akárhogy is nézzük: a metró egy fontos beruházás. Rengetegbe került, sok volt körülötte a vita. És akkor az egészet úgy átadni, hogy a sajtó ne nagyon férjen oda...hát, igen csak furcsa. A Kelenföldi végállomáson biztos lehetett volna olyan helyet, megoldást találni, ahol sokkal többen elférnek. Kivetítő? Hangosítás? Legalább az illúzió, hogy az ember a helyszínen van, meglenne. Mert gondolom kérdezni ezúttal sem lehet majd. Már aki egyáltalán bebocsátást nyerhetett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése