Mintha azt gondolná a közrádió, pardon: állami rádió, hogy amiről nem beszélnek, az nincs is. Mert a reggeli csúcsban miért is kellene azzal megzavarni szerencsétlen elfoglalt, munkábaigyekvő hallgatókat azzal, hogy kedden tüntetés volt. Ès nem csak Budapesten, hanem a nagyvárosokban is. A comment.com szerint egyedül a fél nyolcas hírekben emlékztek meg a Kossuthon a dologról.
Később keltem, félfüllel hallgattam, de mintha misem történt volna. Pedig több tízezernyi adófizető vonult tegnap az utcákra, azok, akiknek a pénzéből az állami rádió is üzemel. Az a minimum, hogy erről be kell számolni. Lehetőleg nem valahova a hírblokk végére eldugva, hanem az elején, uram bocsá ´ a legeslegelején. De a szerkesztési elvek mindenhol másak.
Miért nem érzik ezt cikinek? Hogy az adófizetők pénzéből müködve pont az adófizetők tízezreit megmozgató eseményrő nem (vagyis alig) számolnak be? Mindenhonnan a tüntetés híre dől, egyértelmü, hogy nagyon fontos eseményről van szó. Igaz, ahogy azt egy kommentelő megjegyezte: a tüntetésnek sincs Kossuth - díja, ergo, nem kell beszámolni róla...
Mintha a hitelesség látszatát is kerülni igyekeznék az állami médiánál, mert nem most van először, hogy valamiről nem, vagy csak alig, mellékesen számolnak be. Pedig attól még az van, hogy ők elhallgatják. Ès szerencsére (még) más forrásból is lehet tájékozódni. A ´90-es években a szerbiai média volt ilyen: ömlött a központilag elrendelt propagandafolyam. Csak akkor még nem Volt Internet, így az ország belsejében élők, ahova nem jutottak el külföldi adók, vagy az a néhány belgrádi ellenzéki adó müsora, nos, azok csak szépet és jót halhattak Milosevicről.
Persze az egészen senki sem lepődik már meg. Lassan az lesz a csoda, ha az állami rádió, az állami média valamiről úgy számol be, hogy az nem propagandaanyag. Az embereknek van persze nagyobb gondjuk is, mint az, hogy az állami média hogyan dolgozik. Pedig azt az ő, a mi pénzünkből teszi. Hatalmas összegből gazdálkodhat, jövőre több mint 80 milliárdból. Csak épp a feladatát, a köz közszolgálati informálását nem látja el. Propagandaanyagok hírként való bemutatását nem lehet annak nevezni.
Később keltem, félfüllel hallgattam, de mintha misem történt volna. Pedig több tízezernyi adófizető vonult tegnap az utcákra, azok, akiknek a pénzéből az állami rádió is üzemel. Az a minimum, hogy erről be kell számolni. Lehetőleg nem valahova a hírblokk végére eldugva, hanem az elején, uram bocsá ´ a legeslegelején. De a szerkesztési elvek mindenhol másak.
Miért nem érzik ezt cikinek? Hogy az adófizetők pénzéből müködve pont az adófizetők tízezreit megmozgató eseményrő nem (vagyis alig) számolnak be? Mindenhonnan a tüntetés híre dől, egyértelmü, hogy nagyon fontos eseményről van szó. Igaz, ahogy azt egy kommentelő megjegyezte: a tüntetésnek sincs Kossuth - díja, ergo, nem kell beszámolni róla...
Mintha a hitelesség látszatát is kerülni igyekeznék az állami médiánál, mert nem most van először, hogy valamiről nem, vagy csak alig, mellékesen számolnak be. Pedig attól még az van, hogy ők elhallgatják. Ès szerencsére (még) más forrásból is lehet tájékozódni. A ´90-es években a szerbiai média volt ilyen: ömlött a központilag elrendelt propagandafolyam. Csak akkor még nem Volt Internet, így az ország belsejében élők, ahova nem jutottak el külföldi adók, vagy az a néhány belgrádi ellenzéki adó müsora, nos, azok csak szépet és jót halhattak Milosevicről.
Persze az egészen senki sem lepődik már meg. Lassan az lesz a csoda, ha az állami rádió, az állami média valamiről úgy számol be, hogy az nem propagandaanyag. Az embereknek van persze nagyobb gondjuk is, mint az, hogy az állami média hogyan dolgozik. Pedig azt az ő, a mi pénzünkből teszi. Hatalmas összegből gazdálkodhat, jövőre több mint 80 milliárdból. Csak épp a feladatát, a köz közszolgálati informálását nem látja el. Propagandaanyagok hírként való bemutatását nem lehet annak nevezni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése