"Az új választási törvényt úgy alkották meg, hogy az a mostani kormányerőknek kedvezzen. (...) Nem látom, hogyan lesz az idei választás fair és szabad. (..) Az ellenzék, úgy tűnik, nem tudja megnyerni a választásokat" - ezt mondta ma külföldi tudósítóknak a neves amerikai alkotmányjogász, politológus Kim Lane Scheppele.
A szavainak súlya van: a professzor asszony a rendszerváltás óta figyeli, tanulmányozza Magyarországot, kutatott nálunk, és alaposan beleásta magát a kérdésbe. A legmeglepőbbnek azt tartja, hogy az ellenzéki pártok, és a magyar sajtó szinte alig írt az új választási törvény visszásságairól. Azt mondta: olyan érzése van, mintha az ellenzéki politikusok maguk sem lennének tisztában azzal, hogy a szabályok mennyire a kormányerőknek kedveznek. Vagyis a pálya lejt, mégpedig nagyon. El is gondolkodtam, hogy miért érezheti úgy, hogy a hazai sajtó nem foglalkozott eleget vagy eléggé a kérdéssel. De őszintén szólva én magam sem mélyedtem el a témában. Talán mert nem tudatosult bennem, hogy most TÉNYLEG teljesen más szabályok jönnek, hogy azok TÉNYLEG ennyire a kormánynak kedveznek, hogy az ellenzéknek nehéz labdába rúgnia. De még nem késő, hogy ezen változtassunk.
De miket is mondott Scheppele? (pár szóban, hogy ki is ő, a bejegyzés alján lehet olvasni).
Scheppele szerint az új törvény első ránézésre, a felszínen demokratikus. Vagyis annak tűnik. De minél jobban beleássa magát az ember, annál több ellentmondást, furcsaságot talál. Neki a legigazságtalanabbnak az tűnik, hogy a győztesnek is járnak a töredékszavazatok. Az eddigi rendszerben ezt a vesztesek közt osztották szét. Most viszont a győztes további mandátumokhoz juthat a töredékvoksoknak köszönhetően. A kormány erre azt mondja: de hát erre van példa Európában. Ami igaz is: Olaszországban van ilyen rendszer, amelyet Silvio Berlusconiék találtak ki.Szerintem az ellenzék pont azt felejtette el elmagyarázni a szavazóinak, hogy azért kell ekkora összeborulás, "mindentbele" szövetség, mert különben elvesznek a voksok, a kormányoldal még több töredékszavazatot, így még több képviselői helyet kap. A győztesnek külön kedvező rendszer miatt egy töredezett ellenzék mégannyira sem rúghat labdába, mintha összebútoroznak. Csak kissé jobban meg kellene ezt világítani, érthetőbben.
A határon túliak voksolását is aggályosnak tartja. Pontosabban azt, hogy ellenőrizhetetlen valójában ki voksol. Az adja-e le a szavazatot aki regisztrált, illetve, valóban az regisztrált-e, akinek a neve a jegyzékbe bekerül. Azt mondja: megvan a csalás lehetősége, miután nincsen aki ellenőrizze az adatok valóságát. Hivatalosan a határon túli szavazókat akarják így védeni: Szlovákiában és Ukrajnában nem tilos a kettős állampolgárság. Hogy nincs szigorú regisztrációhoz kötve a voksolás, ezzel nekik akarnak segíteni, hogy szavazhassanak, anélkül, hogy a szlovák vagy ukrán állampolgárságuktól megfosszák őket. De itt a másik kérdés akkor: a külföldön dolgozó vendégmunkás magyarok miért nem szavazhatnak ugyanígy? Mert nekik bizony csak a követségeken, konzulátusokon van erre lehetőségük. Scheppele azt is elmondta: az elmúlt évtizedekben sosem találkozott azzal, hogy a magyar külképviseletek ennyire aktívan a kormánynak kampányoljanak, mint most. Úgy látja: az ellenzék teljesen el van vágva a külföldön élőktől, és a határon túliaktól. Ami azért is fontos, mert többszázezer voksról van szó.
A kisebbségi voksolást visszásnak, érthetetlennek tartja. Egy csomó megválaszolatlan kérdés van szerinte: például, hogy aki föliratkozott a listára, leiratkozhat-e. Furcsának találta, hogy az ellenzék szinte teljesen elsiklott efelett, alig-alig kritizálta.
De nem csak bírált. Azt mondta: jó dolog, hogy kisebb lesz a parlament (ezt korábban is akarták a pártok), hogy a pártfinanszírozás végre átláthatóbb lett, és, hogy a választókörzetek mérete is kiegyensúlyozottabb lett. Itt persze jó sok bajt is talált: például, hogy az új határokat úgy húzták meg, hogy az a jobboldalnak kedvezzen, hogy az ellenzéket nem vonták be a kerületek kialakításába, hogy a választókerületeket senki sem bírálhatja felül, vagy, hogy a választókerületek nagysága közti különbség +- 15% százalék lehet - nemzetközi gyakorlat +- 10%-ot fogad el.
A professzort meglepte, hogy múlt pénteken gyorsan újabb előírást hoztak: nevezetesen, hogy a pártok oszlopokon, villanypóznákon nem hirdethetnek. Az óriásplakát piacot pedig ki uralja...? Vagy itt vannak a politikai reklámok: három közszolgálati adón összesen 600 percben, arányosan felosztva szólhatnak a kampányfilmek. Ingyen. No, de ki néz ma köztévét? Persze, a kereskedelmi tévék is sugározhatnak politikai reklámot - az eredeti tiltáson úgy változtattak, hogy a végeredmény valószínűleg az lesz, hogy nem lesznek politikai reklámok. Az adóknak ugyanis 50 nappal a voksolás előtt jelezniük kell: akarnak ilyen reklámot sugározni. Viszont ezért pénzt nem kérhetnek. Jó, mi? Ki lesz az, aki értékes reklámidőt csak úgy odadob? Ha meg éjjel megy, azt alig látja valaki. Az újságok egy fokkal jobban jártak, ők pénzért közölhetnek hirdetéseket, igaz, azt is előre be kell jelenteniük, hogy mennyit kérnek érte.
---------------------------------------------
Kim Lane Scheppele amerikai alkotmányjogász, politológus a neves Princeton egyetemen tanít. Jól ismeri Magyarországot, évekig itt élt, kutatott, és az alkotmánybíróságot is segítette. Többször bírálta a Fidesz-kormányt (ahogy itt, a hvg cikkeiből) is kitűnik. Így nem is meglepő, hogy kormányoldalon nem szeretik a professzor asszonyt. Nemrég, egy vacsorán azt mesélte a külföldi tudósítóknak, hogy gyakran kap e-mailben fenyegetéseket. Ezektől alapjában nem tart, de azért elővigyázatos.
 |
| Kim Lane Scheppele Budapesten HIPA-tagoknak beszél |
De miket is mondott Scheppele? (pár szóban, hogy ki is ő, a bejegyzés alján lehet olvasni).
Scheppele szerint az új törvény első ránézésre, a felszínen demokratikus. Vagyis annak tűnik. De minél jobban beleássa magát az ember, annál több ellentmondást, furcsaságot talál. Neki a legigazságtalanabbnak az tűnik, hogy a győztesnek is járnak a töredékszavazatok. Az eddigi rendszerben ezt a vesztesek közt osztották szét. Most viszont a győztes további mandátumokhoz juthat a töredékvoksoknak köszönhetően. A kormány erre azt mondja: de hát erre van példa Európában. Ami igaz is: Olaszországban van ilyen rendszer, amelyet Silvio Berlusconiék találtak ki.Szerintem az ellenzék pont azt felejtette el elmagyarázni a szavazóinak, hogy azért kell ekkora összeborulás, "mindentbele" szövetség, mert különben elvesznek a voksok, a kormányoldal még több töredékszavazatot, így még több képviselői helyet kap. A győztesnek külön kedvező rendszer miatt egy töredezett ellenzék mégannyira sem rúghat labdába, mintha összebútoroznak. Csak kissé jobban meg kellene ezt világítani, érthetőbben.
A határon túliak voksolását is aggályosnak tartja. Pontosabban azt, hogy ellenőrizhetetlen valójában ki voksol. Az adja-e le a szavazatot aki regisztrált, illetve, valóban az regisztrált-e, akinek a neve a jegyzékbe bekerül. Azt mondja: megvan a csalás lehetősége, miután nincsen aki ellenőrizze az adatok valóságát. Hivatalosan a határon túli szavazókat akarják így védeni: Szlovákiában és Ukrajnában nem tilos a kettős állampolgárság. Hogy nincs szigorú regisztrációhoz kötve a voksolás, ezzel nekik akarnak segíteni, hogy szavazhassanak, anélkül, hogy a szlovák vagy ukrán állampolgárságuktól megfosszák őket. De itt a másik kérdés akkor: a külföldön dolgozó vendégmunkás magyarok miért nem szavazhatnak ugyanígy? Mert nekik bizony csak a követségeken, konzulátusokon van erre lehetőségük. Scheppele azt is elmondta: az elmúlt évtizedekben sosem találkozott azzal, hogy a magyar külképviseletek ennyire aktívan a kormánynak kampányoljanak, mint most. Úgy látja: az ellenzék teljesen el van vágva a külföldön élőktől, és a határon túliaktól. Ami azért is fontos, mert többszázezer voksról van szó.
A kisebbségi voksolást visszásnak, érthetetlennek tartja. Egy csomó megválaszolatlan kérdés van szerinte: például, hogy aki föliratkozott a listára, leiratkozhat-e. Furcsának találta, hogy az ellenzék szinte teljesen elsiklott efelett, alig-alig kritizálta.
De nem csak bírált. Azt mondta: jó dolog, hogy kisebb lesz a parlament (ezt korábban is akarták a pártok), hogy a pártfinanszírozás végre átláthatóbb lett, és, hogy a választókörzetek mérete is kiegyensúlyozottabb lett. Itt persze jó sok bajt is talált: például, hogy az új határokat úgy húzták meg, hogy az a jobboldalnak kedvezzen, hogy az ellenzéket nem vonták be a kerületek kialakításába, hogy a választókerületeket senki sem bírálhatja felül, vagy, hogy a választókerületek nagysága közti különbség +- 15% százalék lehet - nemzetközi gyakorlat +- 10%-ot fogad el.
A professzort meglepte, hogy múlt pénteken gyorsan újabb előírást hoztak: nevezetesen, hogy a pártok oszlopokon, villanypóznákon nem hirdethetnek. Az óriásplakát piacot pedig ki uralja...? Vagy itt vannak a politikai reklámok: három közszolgálati adón összesen 600 percben, arányosan felosztva szólhatnak a kampányfilmek. Ingyen. No, de ki néz ma köztévét? Persze, a kereskedelmi tévék is sugározhatnak politikai reklámot - az eredeti tiltáson úgy változtattak, hogy a végeredmény valószínűleg az lesz, hogy nem lesznek politikai reklámok. Az adóknak ugyanis 50 nappal a voksolás előtt jelezniük kell: akarnak ilyen reklámot sugározni. Viszont ezért pénzt nem kérhetnek. Jó, mi? Ki lesz az, aki értékes reklámidőt csak úgy odadob? Ha meg éjjel megy, azt alig látja valaki. Az újságok egy fokkal jobban jártak, ők pénzért közölhetnek hirdetéseket, igaz, azt is előre be kell jelenteniük, hogy mennyit kérnek érte.
---------------------------------------------
Kim Lane Scheppele amerikai alkotmányjogász, politológus a neves Princeton egyetemen tanít. Jól ismeri Magyarországot, évekig itt élt, kutatott, és az alkotmánybíróságot is segítette. Többször bírálta a Fidesz-kormányt (ahogy itt, a hvg cikkeiből) is kitűnik. Így nem is meglepő, hogy kormányoldalon nem szeretik a professzor asszonyt. Nemrég, egy vacsorán azt mesélte a külföldi tudósítóknak, hogy gyakran kap e-mailben fenyegetéseket. Ezektől alapjában nem tart, de azért elővigyázatos.
