2016. május 17., kedd

Üzengetés Brüsszelnek - a magyar kormány szegénységi bizonyítványa

Újabb Brüsszelnek szóló kampányt indított a kormány. Jönnek az óriásplakátok megint, talán lesz tájékoztatófüzet is. Ha az eddigi riogatás nem lett volna elegendő. Hogy a kvótarendszerről megrendezendő népszavazás mennyire égető vagy fontos dolog, lehet vitázni. Szerintem azokat a milliárdokat jobb dolgokra is el lehet költeni. Az is egyértelmű, hogy az egész csak politikai cirkusz. Az ellenségképpel jól el lehet terelni a figyelmet a korrupcióról, vagy, hogy a propaganda ellenére a jobban tejesít legfeljebb a csókosok esetében igaz. Hiszen menekült mutatóban is alig akad. De kell a hisztéria...A '90-es években Milosevic Szerbiájában is dübörgött a propaganda. Ott is mindenki ellenség volt, aki más véleményt mert megfogalmazni.

A magyar kormány most óriásplakátokon kiabál Brüsszelnek. Innen, Magyarországról. De miért? Ez ciki. De nagyon. Mert, ugye az összes tagállamnak, így nekünk is ott ülnek minden uniós döntéshozatali szervben a képviselőink. Minden döntésben részt veszünk. A magyar kormány álláspontját a Brüsszelben dolgozóknak kell képviselniük. Ja, hogy ez nem sikerül? Meg eléggé egyedül vagyunk vele? Ez bizony nem túl kellemes. Talán át is lehetne gondolni a dolgokat, hogy netán másként kellene csinálni ezt-azt.

Idehaza a nagy többségnek talán fel sem tűnik, hogy miért visszás ez az itthonról kiabálunk kifele, persze magyarul. Hiszen nem sokan értik/tudják, hogyan is működik az EU, milyen a döntéshozatali mechanizmus. A kormánynak ez jó. Mert a tömegek azt érthetik, hogy hej, de tökös is a vezetés! Csak megjegyzem: amikor tagjai lettünk a klubnak, voltak szabályok. Hogy ezeket a szabályokat lehetett volna kedvezőbben alakítani, más kérdés. Ésszel lehet rajtuk alakítani. Ésszel. De nem kiabálva, meg asztalt verve. Mármint ha valóban a változtatás lenne a cél. De így az egész sokkal kényelmesebb: van ellenségkép, van kire kenni a dolgokat. Csakhogy: ha ennyire Brüsszelre fújnak, akkor a kormány önmagára is fúj, hiszen ott volt, részt vett a döntéshozatalban. Ezt nem ártana tudni azért. Így az egész a kormány szegénységi bizonyítványa.

2016. február 24., szerda

Népszavazni, csak amiről a kormány engedi - demokráciával takaróznak

Lesz népszavazás - persze egyelőre nem a vasárnapi boltzárról. A parlamentben a kormányfő jelentette be, hogy referendumot írnak ki az Európai Unió kötelező betelepítési kvótája ellen. Drámai hangon mondta el, hogy csakis és egyedül az országgyűlés hivatott arról dönteni: betelepíthetnek-e az országba bárkit is.  A kormányülés szünetébe rántották össze a magyar- és a külföldi sajtót. Aztán olyat is mondott Orbán Viktor, hogy a népszavazás "európai dolog", meghogy része az európai politikai kultúrának.

Orbán Viktor bejelenti a kvótaellenes népszavazást a parlamentben
A közelemben ülő kollégák közül többen kuncogni kezdtek ezen. Hiszen alig egy nappal korábban tragikomikus jelenetek zajlottak nem is túl messze a parlamenttől. A vasárnapi boltzár miatt akart az MSZP újra népszavazási kezdeményezész beadni, de kopaszra borotvált fejű, nagydarab férfiak útját állták. Egy néninek segítettek, aki így beelőzött.  Az ezt firtató kérdésre (merthogy Orbán Viktortól kérdezni is lehetett, igaz, nem sokat, mert sietett vissza a kormányülésre) azt mondta: nem szabad összekeverni a szezont a fazonnal, mert a kvótarendszer a magyarság sorsa szempontjából jelentős.

A legjobb reakciót kétségkívül a külügyminiszter adta az egészre. Szijjártó Péter azt nyilatkozta az állami hírügynökségnek, hogy "demokráciában természetes, hogy az ország jövőjét meghatározó kérdésekben az emberek mondanak véleményt, és döntenek." Bár egyelőre úgy tűnik, hogy csak abban akarják kikérni az emberek véleményét, amihez a kormánynak fűlik a foga. A kommunikációs guruk mintha kissé elaludtak volna a Fidesznél meg a kormánynál. Egyelőre nagyon disszonáns az egész így - mondhatni kilóg a lóláb: a kormánynak kedves témában azonnal lehet népszavaztatni, a népnek fontos kérdésben meg hónapok óta megy a cirkuszolás. Kíváncsian várom, milyen remek ötlettel hidalják majd át ez az apró problémát, milyen kommunikációs bravúrral állnak elő....


2016. február 13., szombat

Bravúr: a tüntetés előtt reagálnak a tüntetésre - a látszatát is kerülik, hogy odafigyelnek - az MTI szerint nincs tüntetés

Még mielőtt elkezdődne a pedagógustüntetés a parlament előtt, az államtitkár reagál az eseményre. Fél órával előtte. Persze lehet látnok, meg minden...De ezt reagálásnak nevezni.... Reagálni megtörtént eseményekre lehet. Legalábbis eddig ez volt a dolgok menete. Az unortodoxia úgy látszik ezt is elérte. Ha előtte áll ki, az maximum a véleménye lehet róla, a nézetei amelyeket megoszt a sajtóval.

Február eleji tüntetés a parlament előtt az alkotmánymódosítás ellen


Szó se róla: tudni lehet, hogy miért mennek a pedagógusok az utcára. Hetek, hónapok óta világos, mi zavarja őket, min akarnak változtatni. Azt is lehet sejteni, hogy a kormányzatnak mi a véleménye, álláspontja. Nagy újdonságra egyik oldalon sem számítani. De az elmúlt napokban folyamatosan a tárgyalás, egyeztetés fontosságát szajkózta a hatalom. És akkor úgy reagálnak egy tüntetésre, hogy meg sem várják mi hangzik ott el? A látszatát is kerülik annak, hogy odafigyelnének a pedagógusokra, szülőkre, diákokra? Jelzés értékű, hogyan áll a hatalom a kérdéshez. Eddig is erőből politizáltak, átverték a dolgokat, igaz, eddig volt (látszat-) egyeztetés, vagy valami szépségtapasz, amire rá lehetett fogni: meghallgattuk a másik felet is.

És a másik bicskanyitogató dolog: az origo.hu írta meg, hogy a közpénzekből, azaz a mi (MI) adóforintjainkból fenntartott MTI (állami hírügynökség) a Pro Domóban, vagyis a napi eseménynaptárban, föl sem tünteti, hogy lesz ma egy tüntetés. Amiről nem beszélünk, az nincs is - lehetne az új szlogen. A félórával korábbi államtitkári reagálás  benne van, úgyhogy igencsak sántít a dolog. A nagy igyekezetben valahogy lemaradhatott. Vagy egy nemlétező eseményre reagálna az államtitkár? Kíváncsi vagyok, mi lesz a közpénzből fenntartott állami média hivatalos magyarázata erre... Netán nincs Kossuth -díja a szervezőnek, vagy a tüntetésnek? Netán vírus támadta meg a rendszert? Elkallódott a meghívó? Mindenesetre felettébb kínos. És főleg aggasztó.

2016. február 5., péntek

Orbán megint terrorveszéllyel riogat - a németek nem értik a különutas politikát

A miniszterelnök ismét a menekültekkel besettenkedő terrorizmussal, terroristákkal riogatott. A reggeli rádióinterjúban úgy hangzott először, mintha konkrét, kész akcióról tudna, amelyet Magyarországon akar valaki elkövetni.  Nem először, és valószínűleg nem utoljára halhattunk tőle ilyen fenyegetést Az interjúban kicsit később persze kiderült: csak elméleti fenyegetettségről van szó, semmi konkrétum. De persze lehetne....

Ügyes húzás, meg kell hagyni. Lehet rajta rágódni: aki csak az életéért izgul, azok azon, akiknek netán még fontosak a szabadság- és polgárjogok, azok meg azon, hogy megint valamit csorbítani akarnak, persze úgy, hogy az is a hatalom céljait, megtartását szolgálják. Az országban továbbra is alig van menekült, a kerítésnek és a börtönnel fenyegető törvényeknek köszönhetően minden menekült messze elkerüli az országot. Amúgy sem maradnának itt, hanem tovább mennének nyugatra. Ott mégiscsak több a perspektíva, lehetőség, mint itt. Ennek ellenére a kormány továbbra is az ellenségképet, a veszélyérzetet igyekszik beletáplálni mindenki fejébe. Persze rögtön kiemelve: ők, a kormány, készek mindenkit megvédeni, ha kapnak felhatalmazást, persze. Majd az állam gondoskodik mindenkiről. Ja, hogy szabadságjogok, miegymás? Frappáns a válasz: igen, azok is fontosak, de az embereket meg kell védeni. Az rég rossz, ha csak úgy tudna bárkit is megvédeni az állam, ahogy azt a kormán szeretné.

A kormányzat hónapok óta kampányol a terrorveszéllyel. Csak a vége nehogy az legyen, mint a mesében a farkast kiáltó pásztorfiú esetében.

Aztán azt is sűrűn hallani, hogy Magyarország mennyire megtette a kötelességét, megvédte a határait, és ezt nem értékelik eléggé. Meghogy ez a menekültdolog amúgy is német probléma, hiszen Merkel kancellár "hívta meg" őket. Ami persze nem teljesen így van. Ha a berlini politika tavaly azt csinálta volna, mint a magyar kormány, nos, akkor lennénk igazán nagy bajban. Mert Németország is megtehette volna, hogy hátradől, lezárja a határait és azt mondja: oldjátok meg, ti vagytok a végeken. Mit csináltunk volna a térségben több mint egymillió emberrel? A német politikusok nem értik: hol marad a szolidaritás. És én sem. Az uniós pénz kell, az uniós előnyök kellenek, de a nehézségek megoldásához nem akar hozzájárulni a magyar kormány?

Norbert Röttgen, elnök, külügyi bizottság
A német Bundestag külügyi bizottságának elnöke ma arról beszélt magyar újságíróknak, hogy ez a különutas politika veszélyezteti az Európai Uniót, hogy az mennyire nem jó, ha néhányan másra mutogatnak: oldjátok meg, nem a mi bajunk. Norbert Röttgen azt is mondta: közös megoldás kell, amelyben minden tagállam részt vesz. Közös fellépést sürgetett. Azt mondta: Európa tud védelmet adni a menekülteknek, egy-egy tagállam, egyedül képtelen erre.  Röttgen, aki CDU-s. tehát konzervatív, a Fidesszel egy európai pártcsaládba tartozik, azt is kiemelte: a menekültválság nemzetközi probléma.  És, mint mondta, ha nem lesz közös megoldása a helyzetnek, akkor schengennek annyi. Hiszen ha mindenki egyedül próbál valamit tenni, az nem fog működni. "Ha egyes tagállamok nem európai problémának látják a menekültválságot, akkor kétsebességes lesz az EU" - fogalmazott a német politikus.

A kérdés persze az, hogyan tudna a magyar kormány az eddigiek után ebben résztvenni. A kabinetnek az is fontos, hogy ne tűnjön visszatáncolásnak a dolog. Pedig az ország érdeke is az lenne, hogy végre konstruktívan vegyen részt a válság megoldásában.


2015. december 31., csütörtök

Rettegj, magyar! A kormány kommunikál

Év végére megtanult az ország rettegni. Kitől mástól, mint a menekültektől. Vagyis a kormány szóhasználata szerint: az illegális bevándorlóktól, akikből 12 másodpercenként érkezik valaki ellenőrizetlenül valaki az Európai Unióba, akik között terroristák is lehetnek - állítja a propaganda anyag tévében, rádióban, újságban, és volt persze elég óriásplakát is erről. A magyar kormány is alaposan kivette ár hétig a részét az ellenőrizetlenségből, ahogy arról itt már írtam. Most meg ügyesen összegereblyézték azokat a dolgokat, amelyektől félni lehet. Vagyis most már kell. Szépen úgy farigcsálták a szavakat, hogy az a legegyszerűbb elmének is világos legyen: migráns=terrorista, aki veszélyezteti az 1000 éves magyar kultúrát (teszem hozzá: ahonnan ezek az emberek érkeznek, ott alsó hangon is legalább 4000 éves a kultúra).

A zöldhatáron át érkező menekültek Röszkénél
Mivel idehaza csak mutatóban, ha még akad menekült, még könnyebb riogatni az embereket. Mi másért, mint politikai előnyök megszerzéséért. Hogy az emberek, mint kiscsibék gyűljenek a kormány oltalmazó szoknyája köré, hogy hej, de jó, megvédenek minket. Le a kalappal, nagyon alaposan, jól átgondolva volt/van megcsinálva a kampány. Mondjuk ilyen tesze-tosza ellenzék mellett ez a minimum. Nem sok értelmes, életképes vagy frappáns választ tudtak adni (egyedül a Kétfarkú Kutyapárt vette a lapot). Sőt: amire a mostani kormány ellenzékben képes volt - a közbeszédet sem tudták tematizálni. Több mint egymillió ember jött idén Európába.


Menekült kisgyerek a lezárt Keleti pályaudvarnál
Irdatlan tömeg. Belegondolni is félelmetes, meg szívszorító, hogy ennyien hagyták ott az otthonukat. Ekkora tömegben persze, hogy vannak rossz emberek, akár bűnözők, rablók, csalók. Minden országban, társadalomban vannak. Biztos, hogy van olyan is, aki terroristákkal volt. A magyar kormány ezt emelte ki. A máskor a hitelességet állandóan számonkérő kormányzat az érem egyetlen oldalát mutatta be. És most valahogy nem zavarta ez.


Tüntetés a menekültek mellett a Bazilikánál
Mert ha valós infót akart volna közölni, és nem csak rémisztgetni (de akkor meg mi értelme?) akkor a riogató kampányszöveg mellé kellett volna írni, hogy a menekülttömegben azt sem tudjuk hány atomfizikus, élsportoló, sebész, szakorvos, ápoló, mérnök, kutató, feltaláló, tanár, edző, iparművész, író, divattervező, filmes, zenész, optikus, archeológus, nyelvész, csillagász, biokémikus, szoftverfejlesztő, stb. is érkezett.  

Szó se róla: vannak, lesznek problémák, nehézségek, amelyekre valós megoldást kell találni. De az is biztos: nem a riogatás lesz az. De a kormánykommunikáció elérte a célját: a menekült, migráns, bevándorló szavak megteltek félelemmel. És bár a menekülttáborok is kiürültek, öles hirdetések harsogják: meg kell védeni az országot. De hát a menekültek közül senki sem akart idejönni. Csak átmenni. Azt ők is tudták, hogy nem sok perspektíva van hitt, hiszen több százezer magyar is elment máshova boldogulni. De legalább a menekültrettegés miatt erről is alig beszél itthon valaki. Ugyanúgy nem esik szó, vagy csak nagyon kevés, a valódi problémákról: a korrupcióról, az egészségügy borzalmas állapotáról, a szegénységről, hogy csak az uniós pénzek miatt nő a gazdaság...  


2015. november 20., péntek

Kény- és kegyúr? A házelnök (ismét) kitilt. Van baj. Nagy.

Az RTL Klubot ismét kitiltották az Országházból. Pedig semmi mást nem csináltak a kollégák, minthogy dolgoztak. Volna. Ha hagyják őket. Csütörtökön egy sajtóeseményre mentek volna be, amikor is közölték velük, hogy az nem nyilvános, nem mehetnek be. Kivezettették őket. Közben a kamera forgott. Megfenyegették őket, ha leadják, akkor kitiltják a TV munkatársait a magyar Országgyűlésből. Leadták. A házelnök erre kitiltotta az RTL munkatársait. Levélben arról tájékoztatta a csatornát, hogy amíg garanciát nem vállalnak arra, hogy több házszabálysértést nem követnek el a stábok, nem mehetnek vissza. Mit mertek művelni a kollégák? Kérdeztek. Azt is meg szerették volna tudni, hogy miért nem mehetnek be abba a terembe, ahol több kamera és fotós is van már. Az állami tévéé, meg a NATO-stábé. Meg volt egy harmadik is. A legnagyobb bűn, hogy a parlamenti folyosó olyan részén forgattak a kollégák, ahol, a házszabály szerint tilos. Ja, Ordnung muss sein  - rendnek kell lennie- harsoghatják a rendpártiak.

RTL Klub logók. Forrás: bbj.hu
Pedig sokkal fontosabb az, hogyan viszonyul a magyar politikai elit, a kormány és politikusai a magyar sajtóhoz. Mennyire segítik, lehetetlenítik el a munkáját. Van-e értelme a kitiltásnak? Maximum erőfitogtatás, hogy lám megtehetjük, meg is tesszük, de nagyon.  Netán tárgyalóasztalhoz ülés? Vagy legfeljebb egy figyelmeztetés? Nincs jó üzenete a kitiltásnak. Az erőt akarja demonstrálni, kegyet akar gyakorolni, látványosan megfenyíteni? Minek? Egy ilyen lépéssel csak rosszul jöhetnek ki az egészből. Lehet szabályszegéssel takarózni, de semmi elvetemültet nem tettek a kollégák. Dolgoztak. Vagyis próbáltak. A NATO - főtitkár nem minden nap van Budapesten. Emlékszem, igaz, annak már tizenéve, hogy amikor George Robertson volt a főtitkár, egy kihúzott kordon mögül kérdezhettünk. egy méterre volt tőlünk. Most biztonsági okokkal (is) magyarázták, miért csak az állami média mehetett be. Hát, ha az országházban nem tudják a biztonságot garantálni, az rég rossz. Ahogy az is, hogy a kormány sajtóstábja nem tudta normálisan kezelni a helyzetet.

A kormány és a kormánypártok szeretik megregulázni a nekik nem szimpatikus (értsd: a kormányt bírálni merő, vagy valós kérdéseket föltevő) szerkesztőségeket. Vagy megpróbálnak szájkosarat tenni rájuk.   

2015. november 17., kedd

Ha Görögország teszi - Schengen megsértése, ha Magyarország, akkor a rend megőrzése a határon

Sok bírálatot kapott a magyar kormánytól Görögország a menekülthullám kezelése miatt. Hogy nem tesznek semmit az áradat megállításáért, nem tartják be a schengeni előírásokat évek óta. Nemrég Kósa Lajos azzal rukkolt elő, hogy a görögöket ki kellene tenni a schengeni övezetből. (Szó se róla, jogos az észrevétel, hogy lyukas a határ, tenni kell ellene, de ez nem témája ennek blogbejegyzésnek). Az Orbán - kormány sikerpropagandaként harsogja hetek óta, hogy ők bezzeg megvédték az országot a menekültáradattól a kerítéssel, no meg főleg a kerítésen átjutó menekülteket kriminalizáló törvényekkel (fanyalgóknak jelzem: a háborús övezetből érkezőknek NINCS más, legális lehetőségük Európába jönni. Nem tudnak fölülni egy gépre. Nincs menekült-vízum.).

A mellveregetés közben kissé elsikkadt, hogy Magyarország hetekig ugyanazt csinálta, mint a görögök: semmibe vette a schengeni előírásokat. A magyar hatóságok regisztráció nélkül engedték be a menekülteket a schengeni övezetbe. Sőt, a szállításukat is az állam oldotta meg. A Beremendnél, Zákánynál szolgáló rendőrök gyakorlatilag részesei voltak az embercsempészésnek.

A beremendi határátkelő menekültekkel teli buszokkal
Erre persze a kormányszóvivő kapásból rámondja, hogy ez a helyzet más. Merthogy a horvátok regisztrálták a menekülteket. De Horvátország nem a schengeni - övezet része - vetettem föl. A görögöknek kellett volna először regisztrálniuk, beléptetésnél. Nem tették, és a magyar hatóságok pedig határtól határig vitték a menekülteket, mindenféle ellenőrzés nélkül, ahogy azt a görögök is csinálják. Erre pedig az a válasz, hogy a rend megőrzése a határon volt a legfontosabb és elsődleges cél, ezért kellett ellenőrzés nélkül tovább vinni mindenkit a horvát határról az osztrák határig. Ráadásul hiába próbálkoztak a regisztrációval, a menekülők nem voltak erre hajlandóak. Szijjártó Péter külügyminiszter ma Rámálláhban azon szörnyülködött, hogy százerek érkeznek Európába ellenőrizetlenül. Azt elfelejtette gondolom megemlíteni, hog nem is olyan rég Magyarország is aktív részese volt a nem-ellenőrzésnek. Igaz, csupán pár hétig folyt állami segédlettel az utaztatás, mert a kormány aztán lezárta a határt. Igaz, ez a görögöknek nem sikerült még. De ha Athén azt mondaná, mint a magyar kormány, hogy a rend fenntartása miatt nem zárják le a határt, akkor talán a budapesti kabinet is megnyugodna.

Az államilag szervezett utaztatásból egyébként annyit lehetett észrevenni, hogy a menekültek eltűntek a szemünk elől. A Keletiből, a városközpontből, pályaudvarokról, nem nyomorgott több száz vagy több ezer ember méltatlan körülmények között arra várva, hogy valahogy Nyugatra jusson. Előkerültek a segélyszervezetek is, már nem csak a civil önkéntesek segítették a menekülőket.  A kormánynak hirtelen az lett az érdeke, hogy olajozottan működjön a menekültkérdés kezelése, az emberek ne botoljanak lépten -  nyomon fáradt, elcsigázott és feszült menekültekbe.