Emlékmű - a kormányoldal álláspontját nem sikerült megismerni, de szerkesztési tanácsokat azért kaptunk

Nem könnyű zöldágra vergődni a Miniszterelnökség Nemzetközi Kommunikációs Irodájával. Ők azok, akik a külföldi sajtóval kapcsolatos dolgokat intézik, ha valamelyik minisztériumtól egy külföldi tudósító interjút szeretne, hozzájuk kell fordulni. A héten az ARD egyik tévés munkatársával forgattam, a Szabadság téri emlékműről. Az előkészítésnél külön kérés volt, hogy a kormányzattól is legyen megszólaló, végtére is ők rendelték meg a sok vihart kavart szobrot. Mondják már el, miért pont így, miért pont ott, miért konzultáció nélkül.

Az épülő emlékműnél - Mécs Imre graffitizik 

Ez az az iroda, amely előszeretettel ostorozza a nemzetközi sajtót, amiért, szerinte, elfogultan, nem kiegyensúlyozottan, stb. tudósít Magyarországról (ilyesmiről korábban itt már írtam).

Annak rendje és módja szerint, még a múlt héten e-mailt írtam a kéréssel a Miniszterelnökségnek, témamegjelöléssel. Türelmet kértek. Négy nappal később ismételten e-mailben érdeklődtem a dolgok állásáról: kivel, hol, mikor. Akkor azt a választ kaptam: jövő héten térjünk vissza rá.

Húsvét után, kedden mielőtt a német kolléga megérkezett volna, érdeklődtem újra a Miniszterelnökségen: ki lesz az, aki elmondja nekünk a kormány álláspontját. Erre jött egy válasz e-mail. A helyettes államtitkártól személyesen. Régóta ismerjük egymást, ezért is lepett meg a számonkérő vehemenciája. A bécsi regionális központban lévő tévés és rádiós kollégám munkáját becsmérelte. Furcsának találta, hogy a múlt héten az ARD már forgatott az emlékműről, miért forgat megint? Nem tud egymásról a két produkció? És egyáltalán: indokolt-e a témáról egy héten belül két anyagot is készíteni? (Jut eszembe: napi három anyag a magyar közmédiában a rezsicsökkentésről indokolt?) Számonkérés is jött, hogy az ellenzék belső csörtéiről, vagy a Simon -Welsz - ügyről ugyan miért nem készülnek tudósítások? Például azért, jegyzem meg magamban, mert a német adásokat a német szerkesztők, a német közönség számára fontos szempontból szerkesztik. Arrafelé más témákra érzékenyek, máshol vannak a hangsúlyok. Ami Budapesten rém fontosnak tűnik, az Európa másik felén még mínuszos hírnek sem mindig elég. 

Amúgy a két ARD-s tévés anyag két teljesen más műsorba készül, illetve készült. A múlt heti tudósítás nem csak az emlékműről szólt. Amit most forgattunk, az csak arról. Vasárnap lesz adásban.

Ja, és hiába válaszoltam az e-mailre, semmi reakció nem jött. Nem tudtunk a kormánytól senkivel beszélni az emlékműről. Pedig a V. kerületi polgármesteri hivataltól is oda irányítottak, hogy az ügyben a Miniszterelnökség az illetékes. 

Már várom, hogy megint azt olvashassam valahol: egyoldalú volt a tájékoztatás az emlékműről. De az már nem fog ott szerepelni, hogy ők nem éltek a lehetőséggel, ők nem biztosítottak megszólalót, noha azt többször is kértük. 

Metróátadás: csak a kiválasztottaknak

Hosszú csúszás, és tetemes költségkeret túllépés után átadják a négyes metrót holnap. Alig több, mint egy héttel a választások előtt nem csoda, hogyha a kormányfő is ott akar lenni a szalagátvágásnál. Az sem csoda, hogy az újságíró ilyenkor ott akar lenni az eseményen. Ez a dolga. Beszámolni, elmondani, felidézni, megszólaltatni.... Nos, a városházán ezt másként gondolják. Arra számítottam, hogy nagy esemény lesz az átadás, csinnadratta, rengeteg újságíróval, fotóssal, operatőrrel. Nem így lesz. Legalábbis ami az újságírótömeget illeti.

A külföldi tudósítók szervezeténél (HIPA) panaszkodott az egyik kolléga, hogy hiába szerette volna akkreditáltatni magát az eseményre, a városháza sajtója ezt elutasította. Nosza, hívtam őket én is. Egy kedves hölgytől tudtam meg, hogy az akkreditáció tegnap, azaz szerdán lezárult. Kissé meghökkentem, mert erről nem hallottam.Így rá is kérdeztem: hol hirdették meg az akkreditációt, honnan lehetett erről tudni? Nem hirdették meg, hanem bizonyos sajtóorgánumokat meghívtak az eseményre - jött a meglepő válasz. A városházán kiválogatták, ki mehet és ki nem. Azt nem tudom, hogy ez mi alapján történt, milyen szempontoknak kellett megfelelni. Azt is elmondták asajtóosztályon, hogy kicsi a hely, és a biztonsági okok miatt (bármi legyen is az) vehet részt csak korlátozott számú újságíró. Állítólag külföldi kollégákat is meghívtak, "de csak nagyon keveset."

Megnyugtatásul közölte még velem a nő, hogy dél körül fenn lesz a honlapon a szabadon felhasználható képanyag és szöveg. Nem tudom, hogy ez mennyire vigasztalja majd a le- és kimaradt kollégákat. Persze nagy izgalmakra nem lehet számítani. De ez is egy alkalom, egy, a kampányban elhangzó kormányfői beszéd.

Akárhogy is nézzük: a metró egy fontos beruházás. Rengetegbe került, sok volt körülötte a vita. És akkor az egészet úgy átadni, hogy a sajtó ne nagyon férjen oda...hát, igen csak furcsa. A Kelenföldi végállomáson biztos lehetett volna olyan helyet, megoldást találni, ahol sokkal többen elférnek. Kivetítő? Hangosítás? Legalább az illúzió, hogy az ember a helyszínen van, meglenne. Mert gondolom kérdezni ezúttal sem lehet majd. Már aki egyáltalán bebocsátást nyerhetett.

Elkúrták - nem kicsit, nagyon. Egy szerkesztőségben sincs atlasz? Vagy google maps?

Egész délután attól hangos a magyar sajtó, hogy letartóztatták (UPDATE: jogos észrevétel, hibáztam: CSAK őrizetbe vették) Simon Gábort. Részletek is azonnal kiderültek, a többi között például az, hogy a volt szocialista politikusnak volt egy hamis útlevele. Az okmány, a híradások szerint, egy dél - afrikai állam papírjai. Majd mindenki Bissau Guineáról beszél/ír. Ami gáz.

Forrás: http://afrika.terkepek.net/terkep.html

Senkinek nem tűnt föl, hogy valami nem stimmel? Ha az útlevél Afrika egyik déli országáé, akkor az nem lehet Bissau Guinea, ha meg tényleg Bissau Guinea, akkor az meg nagyon nem Afrika déli része. Senki nem néz térképet, mielőtt leír, elmond valamit? Legalább a wikipédiát meg lehetne nézni, ahol a második sorban kiderül, ez egy NYUGAT -AFRIKAI ország.

Elszomorító ez az igénytelenség. Persze lehet rá legyinteni, hogy nem mindegy? Ott van valahol a kontinensen. Meg, hogy nem is ez az ügy lényege, meg, hogy lényegtelen, az eset szempontjából mellékes körülményekkel nem kell már szőrszálhasogatóan precízkedni.

Nekem a hiteles tájékoztatáshoz az apró részletek is hozzátartoznak. Hány szerkesztőn ment át így ez a szöveg...Ez is félelmetes. Persze, nem várható el, hogy mindenki tudja fejből a Föld országainak pontos elhelyezkedését, de egy kattintást azért érdemes ilyesmire is pazarolni. Mekkorákat röhögtünk azon az amerikai szőkeségen, aki életében nem hallott Magyarországról (Hungary), ámde pulyka nevű államról (Turkey - pulyka, és egyben Törökország angol neve) igen.

Hibázni persze nem bűn. De jó lenne kijavítani. A copy - paste, ebből is látszik, mennyire nem jó.

Fideszkommunikáció - rosszabbul teljesít

Nem először dühöngök a kormányzati, kormánypárti sajtósok munkája miatt. Az elmúlt másfél hétben újabb élményekkel lettem gazdagabb. Tulajdonképpen semmi egetrengető nem történt, mindössze néhány bosszantó apróság. De nem először.

Német kollégám jött a héten, hogy az április választásokról, előkészületekről csináljunk riportot. Volt emellett más téma is, persze. Időben kezdtem szervezni az eseményeket, interjúkat. Pártrendezvényekre is el akartunk menni, fórumokra, belenézni, megtapasztalni, melyik politikai erőnél hogyan is néz ez ki, melyek a fő témák, kik mennek el, mennyire teltházasak a politikusok "haknijai". Azt gondoltam, hogy az internet majd segítségemre lesz ebben...Nem teljesen így lett.

A legtöbb, legpontosabb kampányesemény-infót a Jobbik honlapján találtam. Kereső is van, képviselő szerint, vagy dátum alapján is lehet szűkíteni a kínálatot. Az Együtt - PM honlapján is fenn vannak a fórumidőpontok, igaz, ott kb. csak egy hétre előre szerepelnek csak az események. Telefonon kértem és kaptam tőlük segítséget, amikor még nem látszott az oldalukon, hogy ezen az aktuális héten ki és hol kampányol majd. A Fidesz honlapján viszont sehol sem találtam semmiféle kampányeseményt, időpontot. Mintha nem is volna. Hívtam az egyik pártsajtóst - a kollegina azzal akart lepöccinteni azonnal, hogy az események benne vannak az MTI tükörben. Mondtam, hogy az az ingyenes MTI változatból nem érhető el, előfizetéses meg nincs, mert akkora összeget kértek érte, hogy az nem érné meg. Mondtam is, hogy pont emiatt hívtam a párt sajtósát, mondjon néhány időpontot, helyszínt, ahova elmehetünk. Jó, majd e-mailben küld. Nem küldött. Csaknem egy héttel később, amikor már igencsak sürgető volt, ismét fölhívtam... Mondtam, hogy nemrég ígérte: küld néhány helyszínt. Nem, ő nem azt ígérte, hanem, hogy utánanéz, van-e valamilyen kampányesemény (hurrá, tehát nem azért nem jelentkezett, mert elfelejtette volna)... De majd mindjárt. Majd visszahív. Nos, azóta is hív. Nem korrekt dolog így eljárni, nem betartani az ígéretet. Mondtam, hogy vidéki esemény is érdekel, bármi. Nem más, elküld két lehetetlen helyszínt és időpontot, ezzel letudja az egészet, teljesítette az ígéretet, én pedig nem mondhatom azt, hogy nem kaptam infót. Jó, persze, a sajtóst ott nem azért tartják, hogy segítsen - legalábbis egyre inkább ez az érzésem.

Külföldi kollégák is panaszkodtak arra, hogy sehonnan nem tudnak információt szerezni arról: hol, hogyan kampányol a Fidesz. Mindenki szeretne elmenni egy ilyenre, hogy a kormánypárt választási hajráját is bemutassák, ne csak az ellenzékét. Viszont, ha nem tudnak elmenni, akkor megint majd azt lehet a fejünkhöz vágni: bezzeg a külföldi sajtó elfogult, csak az ellenzék eseményeiről számol be. Hát, számolnánk mi másról is, ha megkapnánk az infókat és nem rejtegetnék azokat, ha a pártsajtósok nem sajtóelhárítóként üzemelnének a Fidesznél.

Kezdtem azt hinni, hogy nem is kampányol a legnagyobb kormánypárt.... De ma, a postaládában találtam egy szórólapot, miszerint március 12-én, a kerületben lesz FÓRUM! A választási körzet jelöltje, Tarlós Istvánnal megerősítve. Ezek szerint mégiscsak vannak Fideszes kampányrendezvények....

...és akkor most mi van a sajtószabadsággal?!?!?! Gyurcsány kirakta a Hír TV-t

Nem hittem volna, hogy ilyet még olvasni fogok: hogy egy politikai rendezvényről kitiltsanak újságírókat. Pedig ma ez történt. Kétszer kellett elolvasnom a hvg.hu cikkét és címét, először annyira szürreálisnak tűnt. Mert 2014-ben, egy uniós országban, szerintem, nem lehet egy rendezvényről csak úgy kirakni egy újságírót, vagy stábot csak azért, mert egy adott orgánumot képvisel. Neki az a dolga, hogy ott legyen, hogy megírja, elmondja, mi az ami ott történt. Hogy ez az adott pártnak esetleg nincs ínyére, vagy nem úgy van ínyére? Arról lehet vitatkozni, nemtetszésnek hangot adni, hogy az adott médium elfogultan, torzítva számol be...De valakit elküldeni?!?!!? Ráadásul pont Gyurcsány Ferenc volt az, aki korábban állandóan a sajtószabadság nagy védelmezőjének szerepében tetszelgett, kongatta a vészharangot, hogy veszélyben az újságírás. Most meg azt mondta, hogy senki se adjon át felvételt a Hír TV-nek, se a közmédiának.

Forrás: Gyurcsány Ferenc facebook oldala

Hol élünk? Hova süllyedtünk? Ilyet akkor sem engedhet magának egy magát demokratának tartó párt, ember, szervezet, ha az adott médium (szerinte) elfogult, vagy netán csúnyákat mond róla. A dolognak ezt a részét máshol, máshogy kell lemeccselni. A sajtó dolga a tájékoztatás - normális helyeken, senkinek sem jut eszébe, hogy ebben korlátozza az újságírókat.

Aztán persze az is fölmerült bennem, hogy ilyenkor hol a szolidaritás? Ha egyszer össze lehetne úgy fogni, hogy akkor ha titeket kiraktak, megyünk mi is. És senki, de senki nem számol be az adott eseményről. Ezzel kicsit vissza lehetne adni valamit a sajtó valódi szerepéből. De persze tudom, hogy ez eléggé hiú ábránd, utópia. Mert mindig van valaki, aki marad. És akkor az egész nem ér semmit. Ideje lenne, hogy kiálljunk egymásért is, meg egy kicsit elgondolkozzunk azon: milyen lett a szakma, ezért lettünk-e újságírók.

De visszatérve a tévések kitessékelésére: megdöbbent ez az amatörizmus. PR szempontból ennél nagyobb öngól kevés van. A kvázi "ellenségesnek" kikiáltott Hír TV-t a lehető legrosszabb dolog elküldeni. Újabb "győzelmet" könyvelhetnek el, be tudják mutatni, hogy lám - lám, a Demokratikus Koalíció rendezvényén hogyan is tombol a demokrácia....kitiltanak egy stábot, nem hagyják dolgozni az újságírókat. A pártnak pont az lenne az érdeke, hogy az üzenete a másik oldalon állókhoz eljusson, hátha ott annyira megtetszik valakinek, hogy inkább rájuk szavaz.

"Élő közvetítés - Jelenleg nincs élő közvetítés."

Eljött hát a nagy nap, az évértékelőé. Mivel rém közvetlen e-maillel "népszerűsítette" a miniszterelnöki hivatal sajtóosztálya a rendezvényt, amelyről ITT ÍRTAM, úgy gondoltam, hogy a vasárnapot inkább itthon töltöm, itthon fogom meghallgatni az évértékelőt. Főleg, hogy az e-mailben külön felhívták a külföldi tudósítók figyelmét arra, hogy  "The speech can also be followed on kormany.hu, in Hungarian." Azaz, a beszéd a kormany.hu-n magyarul követhető. Izgalom egy szál se, gondoltam én. Bekapcsolom a kormany.hu-t, rögzítem a beszédet, elkortyolgatok egy jó kávét. 

Nem így lett. Nem sokkal 15 óra előtt beléptem az oldalra. Rákattintottam az "Élő közvetítés" menüpontra. Ahol, legnagyobb meglepetésemre azt írta ki a rendszer, hogy jelenleg nincs élő közvetítés. És három után sem változott a helyzet, maradt a kiírás: Élő közvetítés - Jelenleg nincs élő közvetítés. Mit mondjak...Kissé ideges, meg mérges lettem, némi kapkodás után azért megoldódott a helyzet. Kész szerencse, hogy az Inforádió is élőben közvetítette, és a neten is hallgatható az adás. Persze az első pár perc így lemaradt.

Lehet, hogy akinek be kellett volna kapcsolni a netes közvetítést, nem ment be dolgozni? Vagy nem engedték be, mert elfogyott a sajtónak szánt hely? Mindegy is, a helyzeten nem változtat...Szerintem rém kínos, ha nem működik az élő közvetítés, miközben külön felhívták arra a figyelmet, hogy lesz, sőt, az újságírókat is arra biztatták: inkább el se jöjjenek, mert nem fér majd be mindenki a sajtótribünre. Amatőrebb a szervezés, mint az elsőre látszott. 

Évértékelő - amatőr sajtószervezéssel

Vasárnap, 16-án lesz a nagy nap. A kormányfő újabb évértékelőt tart. Egy hete jött erről az e-mail. Mivel külföldi médiumnak dolgozom, nekem az angol nyelvű tájékoztató jár. Amelyben arról tájékoztattak, hogy majd a későbbiekben még a részletekről tájékoztatnak. Hasznos olvasmány volt. Ma, kora délután írtam egy (magyar) nyelvű levelet a Miniszterelnöki Hivatal Sajtóosztályának, azt tudakolva: kell-e regisztrálniuk az újságíróknak, és milyen egyéb tudnivaló van az eseményről. Nem sokkal később jött egy újabb, kétnyelvű tájékoztatás. Mint kiderült, nem az én e-mailemre válasz, hanem eleve most küldték szét. (Nem sokra rá jött egy nekem, "Kedves Attila" megszólítású üzenet, miszerint Miniszterelnök úr hivatalos programjait Havasi Bertalan sajtófőnök jelenti be. Irodánk csak ezt követően tudja kiküldeni az angol nyelvű meghívót(...)).

A meghívó, vagy értesítés érdekes olvasmány. Akkreditáció nem kell vasárnapra. Azt írják, hogy a férőhelyek száma a sajtó részére korlátozott. De, hogy mennyire, az nem derül ki. Két ember? Huszonkét ember? Aztán azt írják: " A tényleges tudósítói tevékenységet végző tévéstábokat, rádiókat és fotósokat fogjuk tudni beengedni, azokat, akik országos médiumoknak dolgoznak. Közülük is ésszerű létszámú stábokat." Mi az ésszerű létszám? Mi van a külföldi tudósítókkal? Oda se menjünk? Izgulni persze nem kell, mert az interneten (is) lesz élő közvetítés, " így az sem marad le semmiről, aki esetleg nem jut be."  Hogy biztos ne legyen baj, mármint, hogy nekik ne kelljen a sajtóval sokat foglalkozniuk, zárásként azt írják:"A fentiekből adódó esetleges vitákért, kényelmetlenségekért előre is elnézést kérünk."

Elgondolkoztam, hogy ez mennyire amatőr. Nagyon. Mert amikor a kormányfő évértékel, pár héttel a választások előtt, az fontos esemény. De egy iylen szervezéssel nekem azt sugallja, hogy ez valami mínuszos akármi, nem bajlódunk az akkreditációval, jön, aki jön, lényegtelen.

Évértékelés a Millenárison. Forrás: mpee.hu

Annyival letudni a sajtót, hogy aki nem fér be, az kinn marad, nem elegáns, és szerintem pofátlanság is. Nem ők tesznek szívességet, nekik ez (lenne) a munkájuk. Az akkreditáció pont ezt könnyítené meg: fölmérni, hogy hányan akarnak jönni, mekkora hely kell. Ha a pódium tele, akkor az írott sajtónak pl. egy másik terem, kivetítővel (wifi) is elég. A rádióknak egy hangcsatlakozás. A teremben a képi sajtónak fontos ott lennie. Illetve nem neki fontos, hanem a kormányfőnek, mert ha nem engedik be, nem jut hely, az adott csatornán nem fog megjelenni.

Az, hogy neten, vagy élőben, a tv is közvetíti? Hurrá...De aki riportot készítene? Akinek fontos, hogy érezze a hangulatot, ki jön és hogyan...? Normálisabb helyeken igyekeznek olyan körülményeket teremteni, hogy a sajtó nyugodtan, zökkenőmentesen dolgozzon. A sajtósok meg azért vannak, hogy a felmerülő nehézségeken segítsenek úrrá lenni. Ezt nem helyettesíti az, hogy "előre elnézést kérünk" az esetleges vitákért. Nem először értékel évet a miniszterelnök. De a stábja, mintha először csinálná. Vagy ez már a jobban teljesítő változat?