Azt, hogy az orosz elnök, Vlagyimir Putyin ismét Budapestre jön, már jó ideje tudni lehetett. Az október 30-i dátumról maga a külügyminiszter beszélt pár hete. Egy ilyen elnöki vizit most, a szíriai török benyomulás miatt még érdekesebb világpolitikai szempontból. Nem is szólva a többi, Magyarországot érintő kérdésről, mint amilyen a paksi bővítés vagy a szennyezett kőalj miatti kompenzáció. Érthető, hogy nagy a sajtóérdeklődés külföldről és belföldről is. Bő egy hete hívtam fel a Miniszterelnökséget, hogy mi tudható a látogatásról. Semmi - jött a válasz. Az utóbbi években akármilyen fontos esemény is volt, a sajtóakkreditációt intéző Miniszterelnökség általában csak előző nap küldte ki az értesítést, hogy akkor lehet jelentkezni, küldeni a bejutáshoz szükséges adatokat. Így nem is nagyon izgultam, hogy valamiről lemaradok. Nem így lett.
A rend kedvéért kedd reggel küldtem egy emailt a Miniszterelnökségre (a nemzetközi sajtóval foglalkozó irodához), majd másfél órával később, miután nem jött válasz, Havasi Bertalan helyettes államtitkárnál is érdeklődtem e-mailben, hogy mikor lesz a sajtótájékoztató, lesz-e akkreditáció. Ezután nem sokkal hívott fel egy kedves hölgy a Miniszterelnökségről, hogy megkapták a levelem, de sajnos már nem tudnak fogadni, mert minden hely betelt. Kérdeztem, hogy hogyan lehetséges, hiszen sehol nem hirdették meg, meghívó nem érkezett, a kormany.gov.hu eseménynaptárjában sem szerepel semmi. Azt a választ kaptam, hogy a magyar és az orosz újságírók csak úgy, maguktól jelentkeztek, és nincs már hely.
A külföldi szerkesztőségeknek dolgozó kollégák közül talán csak a két nemzetközi hírügynökségnek sikerült végül valahogy felkerülnie a sajtólistára, hogy bejussanak. Meghívót ők sem kaptak.
Putyin előző látogatásaira sem volt könnyű akkreditáltatni magunkat. Volt, hogy közölték: vagy a német kolléganőm, vagy én mehetek be az eseményre. Igaz, akkor volt egy sajtószoba, ahol kivetítőn lehetett követni az eseményeket, volt csatlakozási lehetőség, hogy az ember jó minőségben tudjon hangot rögzíteni.
A magyar kormányzat mostohán bánik a külföldi sajtóval: ellenségnek tartja. Nem hajlandó szóba állni velünk, majd egyoldalúsággal vádol, miközben ők, a kormányzat nem hajlandó interjút adni. Interjú alatt pedig nem egy szóvivőt szeretnénk érteni. Amióta az ARD-nek dolgozom, 2013 óta, Orbán Viktornak egyszer sem volt ideje arra, hogy a tv-nek és a rádiónak egyszerre, interjút adjon. A megkeresésre mindig az volt a válasz, hogy miniszterelnök úr nagyon elfoglalt. Pedig láttuk: még város televíziókra is tud időt szakítani - persze csak ha baráti a közeg.
A rend kedvéért kedd reggel küldtem egy emailt a Miniszterelnökségre (a nemzetközi sajtóval foglalkozó irodához), majd másfél órával később, miután nem jött válasz, Havasi Bertalan helyettes államtitkárnál is érdeklődtem e-mailben, hogy mikor lesz a sajtótájékoztató, lesz-e akkreditáció. Ezután nem sokkal hívott fel egy kedves hölgy a Miniszterelnökségről, hogy megkapták a levelem, de sajnos már nem tudnak fogadni, mert minden hely betelt. Kérdeztem, hogy hogyan lehetséges, hiszen sehol nem hirdették meg, meghívó nem érkezett, a kormany.gov.hu eseménynaptárjában sem szerepel semmi. Azt a választ kaptam, hogy a magyar és az orosz újságírók csak úgy, maguktól jelentkeztek, és nincs már hely.
Eseménytelen eseménynaptár |
Putyin előző látogatásaira sem volt könnyű akkreditáltatni magunkat. Volt, hogy közölték: vagy a német kolléganőm, vagy én mehetek be az eseményre. Igaz, akkor volt egy sajtószoba, ahol kivetítőn lehetett követni az eseményeket, volt csatlakozási lehetőség, hogy az ember jó minőségben tudjon hangot rögzíteni.
A magyar kormányzat mostohán bánik a külföldi sajtóval: ellenségnek tartja. Nem hajlandó szóba állni velünk, majd egyoldalúsággal vádol, miközben ők, a kormányzat nem hajlandó interjút adni. Interjú alatt pedig nem egy szóvivőt szeretnénk érteni. Amióta az ARD-nek dolgozom, 2013 óta, Orbán Viktornak egyszer sem volt ideje arra, hogy a tv-nek és a rádiónak egyszerre, interjút adjon. A megkeresésre mindig az volt a válasz, hogy miniszterelnök úr nagyon elfoglalt. Pedig láttuk: még város televíziókra is tud időt szakítani - persze csak ha baráti a közeg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése