A titkolt sajtáj - Orbán - Weber találkozó csak kiválogatottaknak

Orbán Viktor nem sűrűn elérhető a sajtó számára. Így egy kormányfői sajtótájékoztató mindig érdekes az újságíróknak, hiszen ott van a remény: hátha még kérdezni is lehet az ország vezetőjétől. Pénteken az Európai Néppárt frakcióvezetőjével találkozott Budapesten a miniszterelnök. És egy sajtótájékoztatót is tartottak az Országházban. Az eseményről azonban nem sokan tudhattak.

Manfred Weber és Orbán Viktor . Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A kormányfői stáb ugyanis szemezgetett a szerkesztőségek között. A magyar médiumok közül sem mindenkit hívtak meg, az RTL Klub is utólag értesült az eseményről, miután az állami hírügynökség megjelentette a tudósítást. De a nemzetközi sajtó sem járt jobban: egyeseket meghívtak, másokat nem. Az egyik kolléganő elmesélte: neki Manfred Weber stábjából szóltak, hogy lesz sajtáj. Amikor az akkreditációt, a parlamentbe való bejutást kezdte intézni, megdöbbenve tapasztalta, hogy az illetékesek azon csodálkoznak: ő ugyan honnan tud az eseményről, kitől értesült róla? Hiszen, Orbán sajtósai szerint, csak szűk körben akarták megtartani a tájékoztatót. A kezdés előtt volt, aki azt mondta neki a bejutott kollégák közül, hogy a szervezők külön fölhívták a figyelmüket: ne terjesszék, hogy lesz sajtáj.

Rém demokratikus, rém sajtóbarát. Főleg az, ahogyan Havasi Bertalan reagált az RTL Klubnak, miszerint senki sem maradt le semmiről, hiszen az állami média élőben közvetítette, sőt a kormany.hu is. Csak épp nem szóltak róla mindenkinek. A tájékoztatón pedig még kérdezni is lehetett párat. Igaz, gyorsan véget is vetettek neki, arra hivatkozva, hogy a Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője siet.

Furcsa dolog ez a szerkesztőségek közti szemezgetés. Túl sok értelme nincs, maximum az, ha erőfitogtatásnak szánták. És ez annyira megmutatja, hogyan is működik 2015-ben Magyarország, a hatalom: a kiváltságosok kiválasztanak.

Újra lehet aggódni a sajtószabadságért. 

Miért nem informálják a menekülteket?

Pattanásig feszült a helyzet Röszkén. Szerbiából százszámra érkeznek a menekültek Szíriából, Irakból, Afganisztánból és még ki tudja honnan. Nehéz és fárasztó út van mögöttük, és a végcél még messze. Sok mindent tudnak a magyar helyzetről, az itteni gyakorlatról és sok mindent nem. Amikor a múlthéten a Keleti Pályaudvarnál hol engedték hol meg nem a Nyugatra tartó vonatokra fölszállni az embereket, hol lezárták hol megnyitották az épületet, akkor több menekült is arra panaszkodott: nem értik mi miért történik, senki nem mond nekik semmit. Ha meg valaki megtud valamit, azt adja tovább, mire a sor végére ér, nos, nem biztos, hogy az az információ jut el az emberekhez, amely eredetileg elhangzott.

Tüntetők a Keletinél szeptember 1-én

A kormány nemzeti konzultációra és óriásplakátkampányra is rengeteget költött. Arra viszont semmit, hogy az országba érkező, átmenő menekültekkel megértesse: milyen eljárások vannak nálunk. Pedig nagyon hasznos lett volna. A leginkább neuralgikus pontja a menekültek regisztrációjának az ujjlenyomat rögzítése. Berzenkednek ellene. Gondoljunk csak bele: mit tennénk mi, ha egy idegennyelven beszélő egyenruhás arra akarna rávenni minket, hagyjuk leveni az ujjlenyomatunk. És nem mondja el miért van erre szükség, ki és hol fogja tárolni. A filmekben mindig a bűnözők ujjlenyomatát veszik le.

Bicske, menekültek, szeptember 4.

Pedig nem magyar találmányról van szó, hanem uniós előírásról. Meg van határozva, hogyan kell a menekülteket regisztrálni. Ezt a görögöknek is meg kellene tenniük ugyan, de nem teszik. Való igaz, nem lehet minden egyes intézkedő rendőr mellé tolmácsot tenni. De talán az óriásplakátok és nemzeti konzultációs ívek mellett hasznos lett volna egy infolapot nyomtatni a legfontosabb tudnivalókkal. Persze nem magyarul. Hanem arab, perzsa, pastu, stb nyelveken. Hogy az emberek megértsék a folamatokat. Ha folyamatos bizonytalanságban vannak, sokkal nagyobb a robbanásveszély. A szerencsétlen rendőröknek is emberfeletti munkát kell végezniük. Ilyen helyzetben mindent meg kéne azért tenni, hogy a feszültség enyhüljön. Amíg információhiány van, ez nem igazán várható. Így csak azt érzik, hogy nem engedik tovább őket, akadékoskodnak velük, hogy Szerbián és Macedónián könnyen átjutottak, most meg...

Más kérdés, hogy a kormánynak érdeke-e az, hogy a tömeg valóban nyugodt és kezelhető legyen. Az eddigi riogatós kampányokkal nem igazán állna összhangban egy viszonylag fegyelmezett és kezelhető tömeg.

A kormány kampányt indít, hogy a kibocsátó- és tranzitországokban informálja a menekülteket a szeptember 15-én életbe lépő változásokról. Pontosabban inkább el akarja őket riasztani, hogy Magyarországon át menjenek Nyugatra.