2016. február 24., szerda

Népszavazni, csak amiről a kormány engedi - demokráciával takaróznak

Lesz népszavazás - persze egyelőre nem a vasárnapi boltzárról. A parlamentben a kormányfő jelentette be, hogy referendumot írnak ki az Európai Unió kötelező betelepítési kvótája ellen. Drámai hangon mondta el, hogy csakis és egyedül az országgyűlés hivatott arról dönteni: betelepíthetnek-e az országba bárkit is.  A kormányülés szünetébe rántották össze a magyar- és a külföldi sajtót. Aztán olyat is mondott Orbán Viktor, hogy a népszavazás "európai dolog", meghogy része az európai politikai kultúrának.

Orbán Viktor bejelenti a kvótaellenes népszavazást a parlamentben
A közelemben ülő kollégák közül többen kuncogni kezdtek ezen. Hiszen alig egy nappal korábban tragikomikus jelenetek zajlottak nem is túl messze a parlamenttől. A vasárnapi boltzár miatt akart az MSZP újra népszavazási kezdeményezész beadni, de kopaszra borotvált fejű, nagydarab férfiak útját állták. Egy néninek segítettek, aki így beelőzött.  Az ezt firtató kérdésre (merthogy Orbán Viktortól kérdezni is lehetett, igaz, nem sokat, mert sietett vissza a kormányülésre) azt mondta: nem szabad összekeverni a szezont a fazonnal, mert a kvótarendszer a magyarság sorsa szempontjából jelentős.

A legjobb reakciót kétségkívül a külügyminiszter adta az egészre. Szijjártó Péter azt nyilatkozta az állami hírügynökségnek, hogy "demokráciában természetes, hogy az ország jövőjét meghatározó kérdésekben az emberek mondanak véleményt, és döntenek." Bár egyelőre úgy tűnik, hogy csak abban akarják kikérni az emberek véleményét, amihez a kormánynak fűlik a foga. A kommunikációs guruk mintha kissé elaludtak volna a Fidesznél meg a kormánynál. Egyelőre nagyon disszonáns az egész így - mondhatni kilóg a lóláb: a kormánynak kedves témában azonnal lehet népszavaztatni, a népnek fontos kérdésben meg hónapok óta megy a cirkuszolás. Kíváncsian várom, milyen remek ötlettel hidalják majd át ez az apró problémát, milyen kommunikációs bravúrral állnak elő....


2016. február 13., szombat

Bravúr: a tüntetés előtt reagálnak a tüntetésre - a látszatát is kerülik, hogy odafigyelnek - az MTI szerint nincs tüntetés

Még mielőtt elkezdődne a pedagógustüntetés a parlament előtt, az államtitkár reagál az eseményre. Fél órával előtte. Persze lehet látnok, meg minden...De ezt reagálásnak nevezni.... Reagálni megtörtént eseményekre lehet. Legalábbis eddig ez volt a dolgok menete. Az unortodoxia úgy látszik ezt is elérte. Ha előtte áll ki, az maximum a véleménye lehet róla, a nézetei amelyeket megoszt a sajtóval.

Február eleji tüntetés a parlament előtt az alkotmánymódosítás ellen


Szó se róla: tudni lehet, hogy miért mennek a pedagógusok az utcára. Hetek, hónapok óta világos, mi zavarja őket, min akarnak változtatni. Azt is lehet sejteni, hogy a kormányzatnak mi a véleménye, álláspontja. Nagy újdonságra egyik oldalon sem számítani. De az elmúlt napokban folyamatosan a tárgyalás, egyeztetés fontosságát szajkózta a hatalom. És akkor úgy reagálnak egy tüntetésre, hogy meg sem várják mi hangzik ott el? A látszatát is kerülik annak, hogy odafigyelnének a pedagógusokra, szülőkre, diákokra? Jelzés értékű, hogyan áll a hatalom a kérdéshez. Eddig is erőből politizáltak, átverték a dolgokat, igaz, eddig volt (látszat-) egyeztetés, vagy valami szépségtapasz, amire rá lehetett fogni: meghallgattuk a másik felet is.

És a másik bicskanyitogató dolog: az origo.hu írta meg, hogy a közpénzekből, azaz a mi (MI) adóforintjainkból fenntartott MTI (állami hírügynökség) a Pro Domóban, vagyis a napi eseménynaptárban, föl sem tünteti, hogy lesz ma egy tüntetés. Amiről nem beszélünk, az nincs is - lehetne az új szlogen. A félórával korábbi államtitkári reagálás  benne van, úgyhogy igencsak sántít a dolog. A nagy igyekezetben valahogy lemaradhatott. Vagy egy nemlétező eseményre reagálna az államtitkár? Kíváncsi vagyok, mi lesz a közpénzből fenntartott állami média hivatalos magyarázata erre... Netán nincs Kossuth -díja a szervezőnek, vagy a tüntetésnek? Netán vírus támadta meg a rendszert? Elkallódott a meghívó? Mindenesetre felettébb kínos. És főleg aggasztó.

2016. február 5., péntek

Orbán megint terrorveszéllyel riogat - a németek nem értik a különutas politikát

A miniszterelnök ismét a menekültekkel besettenkedő terrorizmussal, terroristákkal riogatott. A reggeli rádióinterjúban úgy hangzott először, mintha konkrét, kész akcióról tudna, amelyet Magyarországon akar valaki elkövetni.  Nem először, és valószínűleg nem utoljára halhattunk tőle ilyen fenyegetést Az interjúban kicsit később persze kiderült: csak elméleti fenyegetettségről van szó, semmi konkrétum. De persze lehetne....

Ügyes húzás, meg kell hagyni. Lehet rajta rágódni: aki csak az életéért izgul, azok azon, akiknek netán még fontosak a szabadság- és polgárjogok, azok meg azon, hogy megint valamit csorbítani akarnak, persze úgy, hogy az is a hatalom céljait, megtartását szolgálják. Az országban továbbra is alig van menekült, a kerítésnek és a börtönnel fenyegető törvényeknek köszönhetően minden menekült messze elkerüli az országot. Amúgy sem maradnának itt, hanem tovább mennének nyugatra. Ott mégiscsak több a perspektíva, lehetőség, mint itt. Ennek ellenére a kormány továbbra is az ellenségképet, a veszélyérzetet igyekszik beletáplálni mindenki fejébe. Persze rögtön kiemelve: ők, a kormány, készek mindenkit megvédeni, ha kapnak felhatalmazást, persze. Majd az állam gondoskodik mindenkiről. Ja, hogy szabadságjogok, miegymás? Frappáns a válasz: igen, azok is fontosak, de az embereket meg kell védeni. Az rég rossz, ha csak úgy tudna bárkit is megvédeni az állam, ahogy azt a kormán szeretné.

A kormányzat hónapok óta kampányol a terrorveszéllyel. Csak a vége nehogy az legyen, mint a mesében a farkast kiáltó pásztorfiú esetében.

Aztán azt is sűrűn hallani, hogy Magyarország mennyire megtette a kötelességét, megvédte a határait, és ezt nem értékelik eléggé. Meghogy ez a menekültdolog amúgy is német probléma, hiszen Merkel kancellár "hívta meg" őket. Ami persze nem teljesen így van. Ha a berlini politika tavaly azt csinálta volna, mint a magyar kormány, nos, akkor lennénk igazán nagy bajban. Mert Németország is megtehette volna, hogy hátradől, lezárja a határait és azt mondja: oldjátok meg, ti vagytok a végeken. Mit csináltunk volna a térségben több mint egymillió emberrel? A német politikusok nem értik: hol marad a szolidaritás. És én sem. Az uniós pénz kell, az uniós előnyök kellenek, de a nehézségek megoldásához nem akar hozzájárulni a magyar kormány?

Norbert Röttgen, elnök, külügyi bizottság
A német Bundestag külügyi bizottságának elnöke ma arról beszélt magyar újságíróknak, hogy ez a különutas politika veszélyezteti az Európai Uniót, hogy az mennyire nem jó, ha néhányan másra mutogatnak: oldjátok meg, nem a mi bajunk. Norbert Röttgen azt is mondta: közös megoldás kell, amelyben minden tagállam részt vesz. Közös fellépést sürgetett. Azt mondta: Európa tud védelmet adni a menekülteknek, egy-egy tagállam, egyedül képtelen erre.  Röttgen, aki CDU-s. tehát konzervatív, a Fidesszel egy európai pártcsaládba tartozik, azt is kiemelte: a menekültválság nemzetközi probléma.  És, mint mondta, ha nem lesz közös megoldása a helyzetnek, akkor schengennek annyi. Hiszen ha mindenki egyedül próbál valamit tenni, az nem fog működni. "Ha egyes tagállamok nem európai problémának látják a menekültválságot, akkor kétsebességes lesz az EU" - fogalmazott a német politikus.

A kérdés persze az, hogyan tudna a magyar kormány az eddigiek után ebben résztvenni. A kabinetnek az is fontos, hogy ne tűnjön visszatáncolásnak a dolog. Pedig az ország érdeke is az lenne, hogy végre konstruktívan vegyen részt a válság megoldásában.